CMB CARGO

UNI Győr

2016/2017

 

Utánpótlásunk honlapja:

unigyor logo rgb-01

www.szechenyikosarakademia.hu

Nyomtatás E-mail

Jó tudni

A világ legnépszerűbb játéka

kosar_gyuruAz első kosárlabdához hasonló játékot a dél-amerikai bennszülött népek játszották. Egy nehéz golyót kellett a hét (!) méter magasra helyezett kőgyűrűbe bedobni. Mivel ez nem volt könnyű feladat, egy-egy mérkőzés gyakran órákig is elhúzódott, és a játék az első "kosárig" tartott. Ezt követően a nézők szinte azonnal eltűntek a helyszínről, ugyanis a győztes kosár szerzője – az akkori szabályok szerint – igényt tarthatott a "szurkolók" értékeire.

De volt más furcsasága is ennek a játéknak. Azt, aki a játék során nem küzdött teljes erőbedobással, a mérkőzés végén feláldozták és megölték. Csak remélni tudjuk, hogy Rátgéber László, az Európa-bajnoki selejtezőre készülő magyar válogatott szövetségi kapitánya nem innen merít ötleteket…

A mai kosárlabdajáték térhódítása 1891-ben, a már sokak által ismert őszibarackos kosarak történetével kezdődött. Az Egyesült Államok egyik tanintézetében, a springfieldi Testnevelési Főiskolán véletlenül „találták ki” ezt a játékot. Az egyik tanár, James Naismith éppen egy futball labdát tartott a kezében, amikor telefonhoz hívták. A labdát a közelben lévő, egymásra felhalmozott üres barackos kosarak egyikébe dobta. Miután visszajött, azt látta, hogy a diákok közül többe is megpróbálják a labdát legfelső kosárba juttatni. Azonnal rájött, hogy ebből a „kosárba dobálásból” nagyszerű csapatjátékot lehetne létrehozni.

Néhány rögtönzött szabály megalkotása után (melyek az idő folyamán természetesen sokat változtak) két csapatot alakítottak és a tornaterem két végében lévő erkélyekre felszereltek egy-egy kosarat. Az erkélyek magassága 3,05 méter volt. Ekkor még senki sem gondolta, hogy ezzel megszületett egy máig érvényben lévő szabály. A kosár mind a mai napig 305 cm-re van a talajtól. A játék elnevezése is ekkortájt született meg. Először csak egyszerűen new game (új játék) volt a neve, majd valaki azt javasolta, legyen az új játék neve kosárlabda.
A diákok hamar megkedvelték a kosárlabdát. Csak az iskola gondnoka nem lelkesedett ezért a játékért. Gól esetén ugyanis neki kellett egy létra segítségével felmászni és kivenni a labdát a kosárból. Ebből következik, hogy kezdetben a kosár alja még nem volt lyukas. Sőt, az első szabályok szerint a gól csak akkor volt érvényes, ha a labda a kosárban maradt. Minden bizonnyal ez az iskolaszolga találta ki, hogy vágják ki a kosár alját, és akkor a labda magától is visszahullik a földre. Napjaink kosárlabdajátékában ez már természetes, de akkor ez óriási találmánynak számított.
És miért van a kosár mögött palánk? Hát azért, mert az erkélyen álló nézők gyakran azzal szórakoztak, hogy benyúltak és elütötték a kosár felé tartó labdát. Ezért kénytelenek voltak mindkét kosár mögé egy-egy kis deszkalapot is felszerelni. A palánk ma is fontos tartozéka a kosárlabdának, de napjainkban már egészen más a funkciója.

A kosárlabdajáték hihetetlen gyorsasággal terjedt el az egész világon. Már 1904-ben – igaz akkor még csak bemutató jelleggel – szerepelt a St. Louisban megrendezett olimpián is. Hivatalos sportágklnt Berlinben, az 1936-os olimpiai játékok műsorán szerepelt először a kosárlabda, de ekkor még csak a férfiak részére.
Magyarországon az atlétikai szövetség keretein belül alakult meg az első Kosárlabda Bizottság (1925), majd a játék egyre nagyobb térhódítását követően szükségessé vált önálló szövetség létrehozására is. A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége 1942-ben alakult. Első elnöke a magyar kosárlabdázás atyja, dr. Hepp Ferenc lett, aki harmincnyolc éven keresztül, 1980-ig töltötte be ezt a tisztséget.
Az első női kosárlabda Európa-bajnokságot 1938-ban rendezték Olaszországban. Magyarország ezen a tornán még nem vett részt. A magyar válogatott első országok közötti hivatalos mérkőzésére csak négy évvel később, 1942 augusztusában került sor, mégpedig Olaszország ellen. Ezen a sporttörténeti mérkőzésen az olaszok 27-18-ra győztek (ez nem az első negyed, hanem a mérkőzés végeredménye volt).
A II. világháború természetesen a kosárlabda további európai térhódítását is jelentős mértékben hátráltatta. A bajnokságok többsége szünetelt, nemzetközi mérkőzéseket alig-alig játszottak. A háború befejeződése után, 1947-ben Albániában rendezték az első nagy nemzetközi női kosárlabdatornát, amely Magyarország fölényes győzelmével végződött.

A kosárlabda olyan izgalmas és változatos csapatjáték, amelyben mindenféle adottságokkal rendelkező játékos megtalálhatja helyét. Nem baj, ha valaki alacsony, nem baj, sőt kifejezetten előny, ha magas, a lényeg, hogy szeresse ezt a játékot.

A kosárlabdajáték sokoldalúan fejleszti a játékosokat, és lehetőséget nyújt arra, hogy a csapatjáték keretein belül mindenki érvényesítse egyéni képességeit is. A kosárlabda igazi csapatjáték, ahol minden játékosnak egyformán fontos szerepe van. Talán ebben rejlik a kosárlabda hihetetlen népszerűsége.